Programunkban kiemelt szerepe volt annak, hogy a tudományos, kulturális és sport-pályázatok eredményeinek, indoklásának nyilvánosnak kell lennie. Következzen egy hallgató levele, mely sajnos tökéletesen illusztrálja, miért nem szolgálja a hallgatók, az egyetem, és végső soron a HÖK saját érdekét, hogy sokan be vannak ragadva ebbe a rossz gyakorlatba, és a transzparencia szó hallatán csak értetlenkedés és gúnyos kacaj a válasz.

November 18-án beadtam a pályázatomat az egyik csoporttársammal a Tudományszervezési és Kutatási Pályázatra. Ezt megtettük már szeptemberben is, egy kulturális beszélgetőestet szerveztünk az elnyert pénzből. Kicsit izgultunk, mert az elszámolást beküldtük ugyan az ideiglenes honlapon megadott címre, visszajelzést azonban a mai napig nem kaptunk, ugyanígy volt ez a pályázattal. Ha jól tudom, egy héten belül eredmény születik ezekről a pályázatokról. Ugye válaszemailre nem számítottam, úgyhogy személyesen dzsaltunk be a HÖK-Irodába megérdeklődni, hogy mi a helyzet.

A pultban ülő lány kedves volt útba igazított minket, hogy megvannak már az eredmények, már elvileg fizetik is ki őket, csak ő még nem tudja az eredményt, Seres Dani tudja őket, de hát a múlt heti ülés óta még nem volt ideje emailt írni (nagyon elfoglalt lehet), holnap délután 1-2-ig van fogadóórája, akkor majd ír (nem írt). Na szóval egy szó mint száz: további kérdezősködésünkre már a pultban ücsörgő lány elvesztette a türelmét, és felcsattant, hogy

"Vajon most azt szeretnétek, hogy a HÖK plakátolja ki, hogy kinek mennyi pénzt adnak a pályázatokon?"

Ironikus nevetése nem adott helyet a filozófikusabb válaszadásnak, de utóbb azért mégiscsak elgondolkoztunk: tulajdonképpen miért is nem nyilvános, hogy a HÖK mennyi pénzt oszt ki, és milyen projektekre? Miért ne tudhatná a köz, hogy mire költik az ő pénzét? Talán, ha látszana, hogy milyen minőségi projekteket finanszíroz a HÖK, akkor nem kéne "tudatosítani a hallgatókban, hogy a Hallgatói Érdekképviselet, az összes Bizottság sokszor szabadidőt, hétvégét, nyarat, tanítási szünetet figyelmen kívül hagyva értük dolgozik és semmiképp sem ellenük." (Szekeres Móni, bemutatkozás a "Sujtó Attila és csapata" FB-oldalon).

A pályázatot elnyerők pedig büszkék lehetnének, hogy igen, mi erre érdemesnek találtattunk. Attól nem lesz semmi transzparens, hogy azt mondják rá, mint ahogyan magától a víz sem válik borrá (legtöbbször). A transzparencia sem válik talán, azt is csinálni kell.

És ezen az egyetemen jobban is csinálhatnák.